Könyv és Kávé 9: A trópusok ajándékai

Latin-Amerikában jártam.

Egészen pontosan Peruban és Bolíviában.

Egyelőre csak képzeletben, egy könyv lapjain olvasott fantasztikus történet segítségével. De mielőtt a könyvről írnék, azért hadd meséljek az én vonzalmamról is, amit Latin-Amerika, és kifejezetten e két ország iránt érzek. Sőt, kezdjük egyenesen Ádámnál meg Évánál, vagyis az első találkozásommal e népek kultúrájával.

Még gimnazista voltam, amikor május elején megrendezésre került a soron következő Bajális Baján, ahol egy latin-amerikai indián zenét játszó zenekar is a fő fellépők sorát színesítette. Nem tudom, kik voltak ők. De lenyűgözött a zenei világ, a színes viselet, az érzelmek, amit közvetítettek.

Aztán az egyetemen szembe jött egy indián fiatalember. Az, aki kísérőként ott állt Baján a színpad mellett. Hát nem egyértelmű, hogy megszólítottam?

Ausberto indián volt, akiről később egykori egyetemi társaktól megtudtam, hogy azon kevés indiánok egyike, aki még beszélte ősei nyelvét, a kecsuát. Az nem derült ki számomra, hogy mit csinált itt. Valószínűleg valami államközi egyezmény kapcsán tanulhatott valamennyit Gödöllőn. Tőle tanultam az első spanyol szavakat. Hogy mi lett vele, mikor utazott el, nem tudom. De sosem fogom elfelejteni gyönyörű indián vonásait, fénylő fekete haját és bronz színű bőrét, a dallamos spanyol beszédét.

María perui indián lány volt, szintén az egyetemen tanult. Kedves, törékeny teremtés, akivel beszélgettem pár alkalommal, de aztán őt is szem elől tévesztettem…

Egy szóval cirka 25 éve szeretem a spanyol nyelvet – bár még nem tanultam meg -, az indián zenét, és ugyanennyi ideje álmom, bakancslistás tételem, hogy egyszer eljutok Peruba és Bolíviába. Ott akarok lenni az indiánok közt: tanulni és tanítani, ahogy az a csillagokban írva vagyon:)

Mint ahogy eljutott Peruba és Bolíviába tanulni és tanítani az akkor még egyetemista Hajdu Zsanett is.

Az sem egy mindennapi történet, ahogy vele – egyelőre csak virtuálisan – megismerkedtem.

Egy kedves gimnazista fiatalemberrel találkoztam ősszel a Kitaibel verseny országos döntőjén. Ő ajánlotta figyelmembe Hajdu Zsanett könyvét, hogy feltétlen olvassam el, miután szóba jött köztünk vonzódásunk Latin-Amerika iránt. Köszönöm, Döni!

Megkaptam Hajdu Zsanett elérhetőségét, és leleveleztük, hogy szeretnénk majd alkalom adtán egy könyvbemutató találkozót szervezni neki az egyetemen, Győrben. Addig is, amíg ezt tető alá hozzuk, én magam szeretnék egy dedikált példányt, hogy elolvashassam, ajánlhassam a könyvét.

Könyv és Kávé  9 A Trópusok ajándékai

Egy nagyon kedves kolléganőt ismerhettem meg a levelek által. Rokon lélek nem csak a latin-amerikai vonzódás, hanem a különböző kultúrák megismerésének vágya és a növények titkainak feltárására való törekvése miatt is.

Drága Zsanett! Köszönöm!

Egyre inkább sajnálom, hogy nem találkoztunk a múltkor Szegeden. (Egy konferencián vette részt, és annak utolsó napján pillantottam meg a plakátot, Zsanett ott is könyvbemutatót tartott előző nap:))

Ennyi bevezető után térjünk át erre a fantasztikus történetre, amit Dr. Hajdu Zsanett papírra vetett és amely A trópusok ajándékai címmel jelent meg cirka 10 évvel a kalandos utazás után, ahogy arra a könyv alcíme is utal: Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között.

A könyv a Libriben is elérhető.

Dr. Hajdu Zsanett: A trópusok ajándékai

Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között

Ajánló

Bolíviai indiánok Könyv és Kávé Hajdu Zsanett

Meghatottan és izgatottan tartottam a kezemben a könyvet, amelyről sejtettem, hogy olvasása során nagy kalandban lesz részem. Elutazhatok – lélekben – egy vágyott világba, Latin-Amerika indiánjai közé, Peruba és Bolíviába. Mindezt Dr. Hajdu Zsanett segítségével, aki a saját – még egyetemistaként átélt – kalandjait, szenvedélyes kutatómunkájának igaz történetét papírra vetette. No de hogy ennyi mindent kapok!?

Kényelmesen elhelyezkedve percekig csak a borítót néztem, és hagytam, hogy átjárjon a hangulat. Megérkeztem – lélekben is.

Már az Előszó és a Köszönetek is lebilincselő stílusban, magával sodró lendülettel íródtak. Aztán -semmi teketóriázás – in medias res már benne is voltam a történetben. Zsanett olyan érzékletesen írt le minden egyes momentumot, hogy míg olvastam a könyvét – nagyjából egy huzamban úgy fél hattól éjfélig 🙂 – egy pillanatra sem zökkentem ki, végig “benne éltem”, kívülről láttam magam, ahogy szem- és fültanúja vagyok az eseményeknek. Annak ellenére “láttam” , “hallottam”, “éreztem” mindent, hogy nincsenek a könyvben hosszú, unalmassá váló leíró részek, amik miatt pl. Jókai “kőszívűjét” képtelen voltam elolvasni kötelezőként. Vannak viszont rövidebb, de annál érzékletesebb bekezdések helyszínekről, színekről, illatokról, emberekről, érzelmekről és gondolatokról, beszélgetések lényegre törő átadása az utókor, az olvasó számára.

Ahogy olvassuk Zsanett sorait, egyre inkább válunk mi is részévé az indián közösségeknek. Szinte személyes ismerősünkké lesznek segítői, akiktől – nem túlzás- nekem is fájt a búcsúzás.

Volt, amikor vele együtt nevettem- elég sokszor:).  Volt, amikor sírtam. És ha rettegett, félt, azt is átéreztem. Mintha csak én kaptam volna azt a szúrós, fenyegető tekintetet…

A könyv sorain keresztül kibontakozik egy fiatal, vakmerőnek tűnő lány alakja, aki – mit sem törődve a lehetséges akadályokkal és veszélyekkel – nekivág az ismeretlennek. Útja nem zökkenőmentes, de kristálytiszta célja és hite, az emberekbe és a gondviselésbe vetett bizalma végig elkíséri, mígnem az időnként felbukkanó kétségek ellenére sikerrel jár, és megvalósul egy gyerekkori álom.

Életeket ment – emberét és állatét -, tanít és tanul, mindeközben egyre bölcsebbé válik, aminek egy-egy állomását maga is észreveszi, és le is írja.

Így nem csak azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik ismeretterjesztő vagy kalandos utazást rejtő kötetként vennék kezükbe ezt a csodát.

Szeretettel küldöm azoknak is ezeket a sorokat, akik a személyiségfejlesztés útjára léptek, és legfőképpen azoknak, akik még csak most kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy átlépve korlátaikat egy jobb, szebb, tartalmasabb életet teremtenek maguknak.

Szeretettel

Dr. Farkas Anikó

Használd Libri Törzsvásárlói kártyádat, itt tudod a könyvet megrendelni >>

Könyv és Kávé:

Dr.Hajdu Zsanett: A trópusok ajándékai

Szenvedélyes kutatóutam igaz története Bolívia indiánjai között

Kávé: DXN 3in1

Miért pont a DXN 3in1 kávéja?

Mert ebben van a keserű és az édes olyan összhangban, hogy az harmonikus, selymes ízt adjon. Mint ahogy Zsanett könyve, kalandja is tartalmazott édesebb és keserűbb epizódokat, mégis összességében egy csodás kalandot olvashatunk, finom utóízzel.

Váljék egészségedre!

Érdekesség:

A DXN nagy családjában a legnagyobb forgalom Peruban bonyolódik, csupán a kávéknak köszönhetően! Van ismerősöd Latin-Amerikában? 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..